Szárbontás: vétek kihagyni


Takarítás és talajerő javítás egy füst alatt


Hatékonyan eltávolítani a visszamaradt növényi szármaradványokat, ezzel az akadályokat is az új vetés és a munkagépek útjából. Ez a szárbontás, amely nyilvánvaló előnyei miatt egyre terjed a hazai gazdák körében is. A hatékony és környezetbarát  instant baktériumtrágya, amely gyorsan hasznosítja az előző kultúrából visszamaradt növényi maradványokat.



A betakarítások végeztével évről évre felmerül, hogy mit kezdjünk a visszamaradó növényi maradványokkal. A kalászosok utáni tarló persze nem jelent akkora problémát fizikai akadályként, de például a kukorica vagy a napraforgó szára évek alatt elbomló, rostos növényi maradványként adott esetben a munkagépeket is akadályozhatja a talajelmunkálás és vetés folyamán. Általában igaz, hogy az el nem bomlott nagy mennyiségű szerves anyag károsan befolyásolja a talaj művelhetőségét és vízháztartását. A megmaradt szárrészek miatt üregek maradnak a talajban, ez ronthatja a vetés minőségét és ilyen körülmények között a mag nehezebben, alacsonyabb hatékonysággal csírázik ki. A cellulózban gazdag növényi maradványokon növényi kórokozók (Sclerotinia, Marcrophomina, Fusarium) maradnak fenn, táplálkoznak és telelnek át, illetve kártevőknek (Kukoricamoly) nyújt menedéket a téli fagy elől.


A földön maradt tartalék


A visszamaradt növényi maradványok elpazarlása vétek lenne, természetes lebomlásuk a kalászosok esetén nagyjából fél év, a kukorica esetében pedig akár több év is lehet. Felfoghatjuk mindezt úgy, hogy az előző termésre fordított erőforrásaink, így a műtrágya, az öntözés egy része szármaradványként végzi, amely, ha nem is megy pocsékba, de évek alatt kapjuk vissza azt – és nem is biztos, hogy teljes, egészséges lebomlás után. A nagy mennyiségű szármaradvány magas cellulóztartalmánál fogva nem hasznosítható a növények számára. Korhadással, mikrobiális lebomlással válik előbb a talaj szervesanyagává, humuszt alkotó anyagokká, majd ásványi anyagokká.


Ezt a problémát már számos gazda felismerte, ahogy az abban rejlő lehetőségeket is. Okszerűen kezelve ugyanis a visszamaradó növényi szárak tulajdonképpen talajjavító anyagként, tápanyag-utánpótlási tartalékként jelentkeznek a földjeinken. Ezt – a kiélezett árverseny közepette – kihasználatlanul hagyni: PAZARLÁS.



Hatékony és egészséges lebomlás



A gyorsan, mégis környezetbarát módon lebomló növényi szármaradványok jelentős segítséget biztosítanak a tápanyag-utánpótlásban. A szárbontás révén a lebontott növényi szármaradványok lényegében természetes trágyaként egészítik ki a műtrágyát. Anyagaik gazdagítják a talajok szervesanyag készletét, ezáltal lassan feltáródó, jól hasznosítható tápanyagot biztosítanak, biológiai kolloidot képeznek, amivel a talaj szerkezetét és vízháztartását javítják, hozzájárulnak a kijuttatott műtrágyák könnyebb felvételéhez, jobb hasznosulásához. Figyelembe véve a műtrágyaárakat, ez jelentős segítség pénzügyi értelemben is. Egy jó szerkezetű, szerves kolloidban gazdag talaj tápanyagszolgáltató képessége hosszútávon lényeges előnyt, akár több százaléknyi megtakarítást, vagy terméstöbbletet jelent a termesztés során. Amikor rendszeresen nagyon nyomott felvásárlási árak alakulnak ki, ez a néhány százalék jelentheti a különbséget nyereség és veszteség között.


forrás: AGROTREND