A génmódosított növények elterjedése 
és mai helyzete

2020. december 14.


Biztosan mindenki hallott már a GMO kifejezésről, de nem biztos, hogy mindenki tudja, mit jelent ez a fogalom pontosan, vagy ha mégis, akkor nem érti, hogy miért vannak ekkora viták a téma körül, vagy hogy miért tiltott a genetikailag módosított növények termesztése egyes országokban. Éppen ezért az Agroker Magazin jelen számában szeretnék a genetikailag módosított növények témájával foglalkozni.


A genetikailag módosított élőlények


A GMO rövidítés a Genetically Modified Organism kifejezést takarja, ami magyarra lefordítva Genetikailag Módosított Élőlényt takar. Ezek olyan élőlények (növények vagy állatok), amelyek genetikai örökítőanyagát mesterséges, molekuláris genetikai eljárásokkal módosították. Ezzel a technikával lehetőség nyílik egy adott élő szervezet kiválasztott génjeinek, génszakaszainak vagy a mesterségesen kialakított szintetikus géneknek az átültetésére bármely élő szervezetbe. Általában ezek az átültetések már a zigótát vagy az ivarsejteket érintik, ezért a genetikailag módosított szervezetek utódai is genetikailag módosítottak lesznek, így ezek továbbtenyészthetőek.


A genetikailag módosított élőlényeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:


A genetikailag módosított növények

 
Az első genetikailag módosított növény egy dohánynövény volt, amelyet 1983-84-ben állítottak elő és a sötétben fluoreszkált. Ezután a kutatók hamar fejleszteni kezdték a gazdaságilag is fontos kultúrnövényeket, és előállították az első vírus-, rovar-rezisztens és gyomirtó szer toleráns növényeket. Az első genetikailag módosított kultúrnövényt – mely a későn érő paradicsom volt – 1996-ban hozták kereskedelmi forgalomba. Ezután a genetikailag módosított növények gyorsan elterjedtek, megannyi növényt hoztak létre. 


(Forrás: Organic Consumers Association)

 
A GM növényeket gazdasági jelentőségük alapján 3 csoportra oszthatjuk:



1. Első generációs GM növények


Ezek azok a növények, amelyek biotikus vagy abiotikus rezisztenciával rendelkeznek. Ezeknél a növényeknél a cél a növénytermesztés technológiájának segítése. A vállalatok növényvédő szereknek ellenálló növényeket hoztak létre, így hatékonyan tudnak védekezni a kártevők vagy a kórokozók ellen. A probléma ezekkel a növényekkel, hogy a kórokozók, kártevők hamar ellenállóvá válhatnak a toxinokra, így nem lehet ugyanazt a GM növényt adott területen sokáig termeszteni.


2. Második generációs GM növények


A genetikai módosítás célja a növények növekedésének, fejlődésének vagy anyagcseréjének módosítása. Ezekre példa a későn érő paradicsom vagy a módosított keményítő-összetételű burgonya.


3. Harmadik generációs GM növények


Ebbe a csoportba azok a génmódosítások tartoznak, ahol a növényeket, mint bioreaktorokat használják fel a speciális molekulák, fehérjék, enzimek vagy egyéb ipari alapanyagok gyártására, melyeket például a gyógyszer-, az élelmiszer- vagy a műanyagipar használ fel.


A genetikailag módosított állatok


A növények mellett az állatok genetikailag történő módosítását is kidolgozták tudósok gyógyászati és élelmiszeripari célokra egyaránt, azonban az ezekből az állatokból készült termékek közül egyik fogyasztása sem engedélyezett. Készítettek GM lazacokat, amelyeknek a növekedési hormon génjét és a hidegtűrésért felelős génjét is módosították, így az állatok háromszor akkorák voltak, mint a módosítás előtti faj, és remekül bírták a hideg vízközeget. Ehhez hasonló kísérleteket végeztek baromfin, sertésen, de nyúlon is. 




(Forrás: Business Insider)


A legnagyobb probléma ezeknek a GM állatoknak az engedélyeztetésével, hogy elterjedésük veszélyeztetné a természetes állatállományok fennmaradását, valamint felvetnek megannyi etikai és állatjóléti aggodalmat.


Mivel jelenleg kereskedelmi forgalomban és használatban csak genetikailag módosított növények vannak, így ezek után a GM növények elterjedéséről, valamint használatuk előnyeiről és hátrányairól szeretnék néhány gondolatot megosztani.

Érvek és ellenérvek a GM növények használatára


A mai napig erős viták vannak a GM növények termesztésével, felhasználásával kapcsolatban, melyek megosztják a tudomány képviselőit is. Egyfelől a támogatók szerint sok problémára (élelmiszerhiány, éghajlatváltozás stb.) jelenthet megoldást a GM növények termesztése, másfelől az ellenzők arra hivatkoznak, hogy messze nem készült még elég tanulmány ezen növények termesztésének hatásairól ahhoz, hogy biztosan ki lehessen jelenteni, hogy nagyobb kockázatok nélkül termeszthetőek ezek a növények. A különböző érveknek megannyi vetülete van, így ezeket csoportosítva, a teljesség igénye nélkül mutatjuk most be.


Mezőgazdasági hatások


A gyomok és kártevők elleni védekezés jelentősen könnyebb azoknál a GM növényeknél, melyek a totális gyomirtókkal vagy egyéb toxinokkal szemben ellenállóak. Ezekkel a növényekkel totális gyomirtó szerek alkalmazása mellett a más szerekre rezisztens gyomok ellen is hatékonyan lehet védekezni. Egyes GM növények maguk termelik a védekezéshez szükséges toxint, így ilyenkor jelentősen lecsökkenhet a rovarölő szer használata. Mindezek eredményeként egyes növények monokultúrában is termeszthetőek vetésforgó nélkül. Másik előnye a GM növényeknek, hogy a módosítások hatására jobban tűrhetik az éghajlati stresszeket, melynek következményeképpen nagyobb termésátlagokra képesek.


Ezzel szemben elmondható, hogy a monokultúrában termesztett GM növények esetében kialakulhatnak a totális gyomirtó szerekre rezisztens gyomok, melyek később sokkal nagyobb károkat okozhatnak. Ezzel megegyezően a saját toxint termelő növények esetében a kártevőknél is kialakulhat a rezisztencia, amely ugyancsak komoly problémákat rejthet magában.


Környezeti hatások


A GM növények termesztése során használt totális vegyszerek komoly károkat okozhatnak a termesztési területen megtalálható más élőlényekben és a talajban felszívódva, a víz körforgásába kerülve további szennyeződéseket eredményezhet. A saját toxint termelő génmódosított növények esetében a toxintermelés az egész növényben folytatódik, így az megtalálható lesz a termésben, amit állati vagy emberi fogyasztásra használnak fel, de a levelekben és a szárban is, ami lassan bomlik, így sokáig kimutatható marad a talajban és ugyancsak a talajvízbe kerül. 


Ezek mellett a monokultúrás növénytermesztés veszélye, hogy csökkenti a biodiverzitást, ami okán egyre kevesebb növény, egyre szűkebb növényi génállomány található meg a természetben. Mivel ezeket a növényeket a szántóföldön nem teljesen elszigetelve termesztik, így azok továbbterjedésével (keresztbeporzás nem GM növényekre) már nem vonhatóak ki a természetes élővilágból, így utólagosan nem vagy csak hatalmas erőfeszítésekkel állítható meg a génmódosított növények továbbélése.


Ezzel szemben a leggyakrabban felhozott érv, hogy a növényvédő szerek alkalmazása általános a mezőgazdaságban, így nagyobb károkat nem okoz a GM növények termesztése, mint a hagyományos rokonaik. A természetbeli keveredés ellen törvényi szabályozások vannak, melyek szerint a GM és a nem GM területek között izolációs sávokat kell betartania a termesztőknek. Ezek mellett Európában GM kukoricát lehet csupán termeszteni, aminek élő rokona nincsen a kontinensen, így a szél vagy a méhek okozta keresztbeporzás csupán a természetes kukoricafajtákat veszélyezteti.


Gazdasági hatások


Természetesen a legerősebb érv a GM növények mellett, hogy kevesebb gyomirtó szer alkalmazásával, nagyobb termésátlagok mellett jelentősen növelhető a növénytermesztők haszna. Mivel ugyanazt a termésmennyiséget kevesebb földterületen el lehet érni, így a felszabaduló földterületek akár másképp is hasznosíthatóak. Ezek mellett magukat a GM vetőmagokat és a szükséges totális vegyszereket a vállalatok csomagban értékesítik, melyek gyakran olcsóbbak és beszerzésük is egyszerűbb. 


Mivel Európában (Magyarországon is) a takarmányok között már nagy arányban GM növények is megtalálhatóak, így ha a gazdák takarmányozási célra termesztenek növényeket, akkor joguk van eldönteni, hogy génmódosított vagy hagyományos növényt szeretnének vetni. 


A génmódosított növények ellen szólók szerint nem helytálló az a megállapítás, hogy kevesebb vegyszerhasználattal járna a GM növények termesztése vagy nagyobb termésátlagok érhetőek el velük. A másik nagy probléma, hogy a GM növényeket fejlesztő óriásvállalatok szabadalmi jogot vethetnek ki az egyes fajtákra, amivel biztosítják, hogy a gazdák minden évben megvegyék a vetőmagokat, azonban a már említett keresztbeporzás esetén nehéz megállapítani, hogy a kisebb termelők GM növények termését vetették-e újra vagy a hagyományos növényük fertőződött meg GM növények által. Egyik eset bebizonyítása sem egyszerű, viszont az ilyen (sokszor bírósági) ügyekre jelentősen nagyobb erőforrása van egy multinacionális nagyvállalatnak, mint egy közepes vagy kisgazdaságnak.


Egészségügyi hatások


Az egészségügyi hatásokról – ami talán a legfontosabb vetülete a témának – sok vita folyik a mai napig, melyek legtöbbször arról szólnak, hogy a felek különböző kutatásokat mutatnak be egymásnak vagy éppen azok hiányát emlegetik.


Egyfelől több kutatás született a génmódosított növények esetleges egészségügyi hatásairól, amelyek semmilyen egészségre gyakorolt negatív hatásról nem számoltak be, valamint az egyes beültetett gének által termelt fehérjék sem okoznak problémákat. Ezek mellett a kevesebb vegyszerhasználat a termesztő munkavállalókra is kedvező hatással lehet.


A másik oldal elmondása szerint ezeket a tanulmányokat legtöbb esetben maga a GM növényeket fejlesztő és gyártó vállalatok rendelik meg és finanszírozzák, így a hitelességük megkérdőjelezhető, és a növények hosszú távú hatásairól még nem készültek megfelelő tanulmányok. A génsebészeti eljárás egy bonyolult visszacsatolási és kölcsönhatási mechanizmusok által működtetett rendszerbe juttat be egy gyökeresen új elemet. A jelenlegi eljárásokkal nem állapítható meg, hogy milyen mellékhatások jelenhetnek meg az ilyen növények fogyasztásával. A beültetett új gének sok esetben az emberi szervezet által ismeretlen szervezetekből származnak (baktériumok), így a növény által termelt fehérjék ismeretlen reakciókat válthatnak ki az emberi szervezetből hosszú távon. Többek között még nem vizsgálták, hogy az ételallergiák tapasztalható terjedése összefügg-e a GM növények terjedésével.


Felhasználás, fogyasztás


Ahogyan az látható, sok érv van a génmódosított növények termesztése és fogyasztása mellett és ellene is. Alapesetben nekünk, mint fogyasztóknak a saját felelősségünk eldönteni, hogy fogyasztunk-e génmódosított növényekből előállított élelmiszert vagy sem.


A biztonságos élelmiszerfogyasztásra való tekintettel jelenleg az Európai Unióban szigorú szabályozás van érvényben a GM növények termesztésével és forgalmazásával kapcsoltban, azonban ezek eltérnek egymástól. Mind a termesztésben, mind a forgalmazásban az élelmiszer előállításához használt GMO-kat csak uniós engedélyezést követően lehet felhasználni. Az eljárás magában foglalja a kockázatelemzést is. 1998 óta csak egyetlen fajta géntechnológiával módosított kukoricát termesztettek az EU-ban, a MON 810-et. 


Az egyes tagországok 2015-től fogva az EU-ban engedélyezett GMO-k termesztését saját hatáskörükben korlátozhatják területükön, így Magyarország területén minden GM növény termesztése tilos. Azonban a GM növények forgalmazása tekintetében más szabályozások vannak életben. Ezeknek megfelelően a kereskedelmi célú termékek, így a genetikailag módosított szervezetet tartalmazó termékek forgalmazásának engedélyezése kívül esik a tagállami hatáskörön. Így jelenleg több mint 50 GM növény élelmiszerként vagy takarmányként történő felhasználására van érvényes EU engedély, amelyek között vannak kukorica-, gyapot-, szója-, repce- és cukorrépa fajták is. 


Ezeknek a növényeknek a forgalmazása Magyarországon is engedélyezett. Természetesen az uniós szabályozásnak megfelelően a gyártók kötelesek feltüntetni a címkén, ha egy élelmiszer 0,9%-nál nagyobb arányban GMO-t tartalmaz, viszont bizonyos állati eredetű termékek kívül esnek a jelölési kötelezettségen, ilyenek például a méhészeti termékek és a GM takarmányt fogyasztó állatok teje, húsa vagy tojása.


Mivel az Unióban engedélyezett GMO-k legnagyobb részét takarmány előállításához használják, ezért nehéz megállapítani, hogy közvetve fogyasztunk-e GM növényeket (pl.: GM takarmánnyal etetett sertés húsának fogyasztása révén). A 2018-19-es gazdasági évben az Európai Unió szójabab termesztése 2,8 millió tonna volt. Mivel a szója az egyik legszélesebb körben használt takarmánynövény, amelyet a sertések, baromfik és szarvasmarhák etetésére egyaránt használnak, így az európai szójababtermesztés közel sem tudja kiszolgálni a megfelelő takarmánymennyiség előállításához szükséges alapanyagigényt, ezért ebben az időszakban az EU szójabab importja 14,4 millió tonna volt. Ennek az importmennyiségnek több, mint 93%-a a két legnagyobb GM növény termelő országból származott (USA: 72,4%, Brazília: 21%). Mivel az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatai alapján az Egyesült Államokban termesztett szójabab kb. 94%-a génmódosított növény, így elmondható, hogy az Európában tenyésztett állatok nagyobb része GM takarmányt fogyaszt. 


Ez alól Magyarország sem kivétel. A magyar szójababtermesztés évente 150-200 ezer tonna, amelyet sok esetben exportálunk, mivel a GMO-mentes szójának magasabb ára van, mint a génmódosított növényeknek. Az évente importált 450-500 ezer tonna szója legnagyobb mennyiségben az USA-ból, Brazíliából vagy Argentínából érkezik, amely országok a legnagyobb GM növénytermesztők a világon és a hazai szójafelhasználás legnagyobb részét a takarmányipar fedi le.


Ezek tudatában a GMO-mentes élelmiszerfogyasztás jelentős odafigyelést és körültekintést igényel a fogyasztótól, mivel közvetetten (húsok, tejtermékek vagy tojás révén) mindannyian GM növényt is tartalmazó élelmiszert fogyasztunk. Természetesen a széles körű viták és a fogyasztói igények miatt Európában elérhetőek GMO-mentes élelmiszerek is. Az utóbbi években Magyarországon is egyre többször látható az élelmiszereken a GMO-mentes jelzés, azonban ezek sokszor prémium termékek a drágább takarmányköltségek miatt. Mára a GMO-mentes élelmiszer-fogyasztás lehetséges megfelelő odafigyelés mellett, így a döntés a miénk!


Pintér Bence


Üzletfejlesztési munkatárs
Bonafarm Csoport