A tenyészidő második felében kialakuló alma levélhullás okai

A tünetek legtöbbször Golden almán jelentkeznek. A kiváltó okokat és a védekezési módokat illetően viszont köreikben sok a bizonytalanság. Valószínűleg azért van ez így, mert különböző kiváltó okok okoznak hasonló tüneteket, ezért a védekezés módját sem könnyű meghatározni.  Egy gyakori, de kisebb jelentőségű betegségről van szó, amelynek jelentősége kertről kertre változik.

Lehetséges okok:

Magnézium hiány: 

Mindig az almafák hosszú vegetatív hajtásainak idősebb levelein jelenik meg először. A klorofilltartalom csökkenés következtében a levélerek között sárga foltok jelennek meg, majd fokozatos szövetelhalás, nekrózis következik be. Az erek menti levélterület zöld marad. Az érközi elhalás főleg a főér mentén, halszálkaszerűen jelenik meg, ritkábban a levélszéleken alakul ki. A klorotikus foltok a nyár végére elhalnak. Aszály idején a foltok növekednek, összeérnek, a levél összesodródik és lehull. A hajtások felkopaszodnak, de a hajtás végén néhány levél megmaradhat rozetta szerűen. Ezt a kárképet „ecsetágúságnak” is nevezik. A látható magnéziumhiány tünetek a hajtásnövekedés befejeződése után jelennek meg. A megbetegedett fákon a gyümölcs apró, gyenge minőségű, idő előtt érik és lehull. A gyümölcs sav-és cukortartalma csökken, zamata és tárolhatósága romlik. A tünetek megjelenése fánként is eltérő gyakoriságú. A magnéziumhiány savanyú talajokon gyakori és együtt járhat mangánhiánnyal is.

Mangánhiány: 

Tünetei hasonlítanak a vashiány tüneteihez, amely a levelek sárgulásával, majd kifehéredésével jár. Mivel a vas nem mobilizálható elem, ezért a tünetek először a hajtáscsúcsi leveleken jelentkeznek. Mangán hiány esetén is a csúcsi levelek mutatnak először tüneteket. A klorózis a levélszélektől indul a főerek között, általában pontszerűen jelenik meg és nem alkot nagyobb összefüggő területet, foltos jellegű, véletlenszerű elrendezés jellemzi, a foltok széle diffúz, nem éles. Fokozott hiánynál a foltok perforálódnak. Súlyos hiánynál az almán a fiatal levelek kevésbé
mutatnak tünetet, inkább az idősebb levelek károsodnak.

A fenti tünetek a nyári időszakban gyakran csak a Golden fajtán jelennek meg, a jelenséget a műtrágyagyártók hiánytünetként határozzák meg, és a megelőzésére vagy a védekezésre különböző Mg és Mn tartalmú műtrágyák adagolását javasolják. Ilyen termékek a Brexil Multi (MgO 8,5%, B 0,5%, Fe 4% Mn 4% Zn 1,5%) 2,5-3 kg/ha mennyiségben (legfeljebb 0,15%-os töménységben), Brexil Mix (MgO 6% B 1,2%, Cu 0,8%, Fe 0,6%, Mo 1%, Mn 0,7% Zn 5%) 2,5-3 kg/ha mennyiségben (legfeljebb 0,15%-os töménységben), Epso Top Keserűsó (magnéziumszulfát 16%) 2-5% -os koncentrációban, Epso Microtop (MgO 15%, S 12%, B 0,9%, Mn 1%)  2-5%-os koncentrációban,    Yara Vita Magtrac 2-4 l/ha, (500 g/l MgO, 69 g/l N), YaraVita Mantrac Pro 0,5 l/ha (500 g/l Mn, 69 g/l N) sziromhullástól 2-3x ismételve.

Az amerikai és nyugat-európai szakirodalomban két külön problémaként írják le a magnéziumhiányt és a Golden nekrotikus levélfoltosságát., amelyet nem tekintenek hiánybetegségnek.

A Golden nekrotikus levélfoltossága: 

Észak-Amerikában már legalább 20 év óta tartják számon ezt tünetegyüttest, amely a Golden Delicious fajtán és a Golden szülővel rendelkező egyéb fajtákon
(Pink Lady, Golden Rush, Gala, Jonagold) jelentkezik.

A betegség fiziológiai rendellenesség, kezdetben levélfoltosodást, majd súlyos lombhullást okoz. A levélfoltosodás általában június végén vagy július elején jelenik meg és legsúlyosabb a tenyészidő végén.

A megjelenés helye: főleg a függőleges hajtásokon, a kifejlett leveleken látható a hajtások közepéig. Tünetek levélfoltosodás, nekrózis, az ép levélrészek sárgulása (klorózis), majd levélhullás.  Legkönnyebb észrevenni, ha sok a sárga levél a fán. Hirtelen jelenik meg, több hullámban is (2 - 4 x). A szezon folyamán 10-50 %-os levélhullás is előfordulhat. A gyümölcsre közvetlenül nincs hatással, de a lombvesztés következtében csökken az asszimiláció, ami a lehetségesnél kisebb gyümölcsméret növekedést idézhet elő, másrészt a jelentős levélhullás következtében a napsütésnek erősebben kitett terméseken gyakoribbá válik a napégés. Oka ismeretlen, vagy legalábbis nem pontosan meghatározott, ezért is nevezik fiziológiai rendellenességnek. A betegség általában nedves, esős időszakot követő forró, párás időben jelenik meg. A levélben levő tápanyagok mennyisége nem, vagy csak kis mértékben hozható összefüggésbe a betegség kialakulásával. Egyes kutatások szerint a nekrotikus levélfoltosodás kiváltója hormonális egyensúlyhiány, a gibberellinek gyors szintézise, amelyet környezeti faktorok stimulálnak. A tünetek gyorsan, 12-24 óra alatt jelennek meg a kifejlett leveleken, a nagyobb erek által határolt foltokban, levelenként 1-6 vagy akár több folt is lehet. A levél zöld részei elsárgulnak és a károsodott levelek 4-7 nap alatt lehullnak. Fiatal, erősen növekvő fákon kevésbé gyakori a tünet, mint az öreg, kisebb hajtásnövekedést produkáló fákon. M9 vagy M26 alanyú oltványokon kevésbé jelentkeznek a tünetek, mint egyéb, kevésbé intenzív alanyokon nevelt fákon. A jelenség nem minden évben okoz problémát. Előfordulása összefügg a levegő hőmérsékletével, a fény intenzitásával, a talajnedvesség szintjével is.

A betegség tünetei könnyen összetéveszthetők a magnéziumhiány tüneteivel.

Annak ellenére, hogy nem kórokozó tevékenysége váltja ki, bizonyos gombaölők használata a levélfiziológia megváltoztatásával csökkenti a tünetek kialakulását és a rendellenesség súlyosságát. Ilyenek a cink ionokat is tartalmazó ditiokarbamát hatóanyagú gombaölők, a mankoceb hatóanyagú Dithane DG NeoTec, Manfil Plusz 75 WG, Tridex 750, stb. A megelőzési és védekezési javaslatok között szerepel a Zn tartalmú lombtrágyák többszöri (3-4x) használata, ezt követően Mn tartalmú lombtrágyák kétszeri alkalmazása is. Ilyen termékek: YaraVita Zinctrac 700 0,5 l/ha (700 g/l cink, 18 g/l nitrogén) 6 héttel terméskötődés után, 14-21 naponta ismételve, Zincfast 1 l/ha (Zn 10%),  Brexil Zn 1-2,5 kg/ha (10% Zn), YaraVita Mantrac Pro (500 g/l Mn, 69 g/l N).

Hogyan döntsék el a termelők, hogy mi okozza a tüneteket?

Növényminták labor vizsgálata könnyen választ adhat arra, hogy jelentkezik-e valamely tápelem hiánya. A gyakorlatban azonban gyakran gyors döntéseket kell hozni, nincs mindig idő kivárni a vizsgálatok eredményét. A Mg hiány vagy a Mn hiány tünetei több fajtán is jelentkezhetnek, ha csak egy fajtán, a Goldenen jelenik meg a tünet, az inkább a nekrotikus levélfoltosság kialakulására utalhat, mint hiánybetegségre. A megjelenés gyorsasága is fiziológiás betegségre utal inkább, mint hiánytünetre, amely általában hosszabb idő alatt alakul ki.

A fentiek ismeretében akkor a Mg vagy a Mn tartalmú lobtrágyák használata fölösleges?

Nem, a Mg klorofill alkotóként a fotoszintézisben alapvető fontosságú, részt vesz a foszforizálási, az anyagcsere, a légzés, a szerves anyag képződés folyamataiban. A jó Mg ellátás növeli a fotoszintetikus aktivitást, elősegíti a szénhidrát- és fehérjeképződést, ezért a nekrotikus tünetek megjelenésének hiányában is indokolt lehet a kijuttatása minden almafajtára.  A tisztuló hullás és érés között a Golden fajtára 2-3 x kijuttatott Mn tartalmú lombtrágya fokozza a zöld alapszín intenzitását, és az érés során hosszabb ideig megmarad az előnyös zöldsárga árnyalat, ami lehetővé teszi a szüreti munkák elnyújtását és piacosabb alma előállítását. Azonban, ha élettani okok váltják ki a tüneteket, előnyösebb lehet a cinktartalmú lombtrágyák és a fölsorolt növényvédőszerek alkalmazása, vagy olyan mikroelem trágyák alkalmazása, amelyek egyéb hatóanyagok mellett tartalmaznak magnéziumot és/vagy mangánt és cinket. Javasolt a Brexil Multi (MgO 8,5%, B 0,5%, Fe 4% Mn 4% Zn 1,5%) 2,5 -3 kg/ha, YaraVita Frutrel (240 g/l P₂O₅, 280 g/l CaO, 100 g/l MgO, 20 g/l B, 40 g/l Zn, 69 g/l N) 5-10 l/ha levélhullás esetén, 2-5 kezelés 10-14 naponta, az utolsó kezelés szüret előtt 1 hónappal kell elvégezni. Ajánlott még az Epso Combitop (MgO 13%, S 13%, Mn 4%, Zn 1%) 25-50 kg/ha, növényvédőszeres kombinációkban 15 kg/ha.

Varga Attila
szaktanácsadó

Keressen minket bizalommal, további kérdésekkel forduljon kollégáinkhoz!