WebshopCímke

Az alma növényvédelmi technológia átalakulása az utóbbi évek hatóanyag-kivonásai után

2022. 09. 19.

Napjainkban a gyümölcstermesztők nagyon komoly kihívásokkal kerülnek szembe. Az input anyagok (műtrágya, növényvédő szer) árának sokszoros növekedése, a dráguló kézimunkaerő, az időjárási anomáliák (tavaszi fagy, nyári hőség napok, aszályos periódusok) okozta nehézségeket csak a legfelkészültebb gazdák képesek kezelni.

A gazdálkodás eredményességét tovább rontják és a termelés kockázatát jelentősen növelik a gyorsuló ütemű növényvédő szer kivonások.

A lecsökkent szerválaszték nagy nehézségek elé állítja a gazdákat és növényvédő szakembereket. Egyes kultúrákban a hiányos szerválaszték a termelés biztonságát is veszélyezteti. Az almatermesztőket különösen sújtja a választék csökkenése, mivel a termésbiztonságot csak gyakori permetezéssel és más gyümölcs kultúrákhoz képest nagyobb számú növényvédőszerrel lehet biztosítani.

Az utóbbi öt évben kivont hatóanyagok listája népes (1. sz. táblázat).

 

Növszer_02.jpg (2.39 MB)

 

A kivonásra kerülő hatóanyagok nagy részét az almatermesztésben is használták korábban. Különösen fájó a kontakt hatóanyag csoport megfogyatkozása, mivel a szűkülő lehetőségek a szerrotáció betartását megnehezítik. A ditiokarbamát, a propineb, a tiram, a klórtalonil hatóanyagok rövid idő alatt (kb. 4 év) történő kivonása miatt az alma gombaölő szeres védelmi technológiáját jelentősen módosítani kellett. Sok rézkészítmény engedélye is visszavonásra került, de még így is kellően széles maradt a választék. A nagyobb nehézséget az okozza (főleg a szőlőtermesztésben és a biogazdálkodásban, hogy az évente egy hektárra kiadható fémréz mennyiséget korlátozták, 6000 g/évről 4000 g/évre.

Az almafavirágzás élettani szempontból is egy érzékeny szakasz és a virágot látogató rovarok védelme is nagyon fontos, de mégis előállhat olyan helyzet a

mintegy 3-4 hetes időszak alatt, hogy a különböző rovarkártevők (alma bimbólikasztó bogár, levéltetvek, poloskaszagú almadarázs, pajzstetvek, vértetvek) ellen védekezni kell. Ezért is fájdalmas veszteség a Calypso 480 SC kikerülése az engedélyezett szerlistáról.

Az almamoly elleni védelemben főleg a tojásölő hatással (is) rendelkező készítmények (Alsytin 480 SC, Dimilin 25 WP, Avaunt 1650 EC, Insegar 25 WG) listából való kikerülése nehezíti meg a hatékony védelmet, mivel ezeket a hatásos és hosszú hatástartamú készítményeket nagy biztonsággal jól lehet használni a kártétel bekövetkezte előtt.

A méhekre mérsékelten veszélyes, hosszú hatástartamú Insegar 25 WG-t sziromhullásban méhkímélő technológiával kijuttatva egy menetben lehetett védekezni az almamoly sodrómolyok, aknázómolyok ellen és még a kaliforniai pajzstetű ellen is rendelkezett némi mellékhatással. Nem vitatva e készítményeknek a hasznos rovarokra és a környezetre a korábban feltételezettnél nagyobb fokú káros hatását, megállapítható, hogy a szűkülő növényvédőszer listával nehezebb megoldani ennek az érzékeny időszaknak a rovarok elleni védelmét.

A takácsatkák és a levélatkák napjainkban már nem károsítanak olyan nagy felületeken, mint amikor a korábbi években a magas nitrogén felhasználással és a ragadozó atkákat nem kímélő peszticidekkel gyakran elősegítettük fölszaporodásukat. Azonban az utóbbi években hosszú ideig tartó meleg időszak kedvező feltételt teremt fölszaporodásukhoz és helyenként ismét jelentős a kártételük. Tudjuk, hogy az atkák sok nemzedékes faj lévén, rövid idő alatt képesek rezisztenciát kialakítani egyes gyakran használt készítmények ellen, miközben a kivonások miatt a jelenlegi atkaölő „arzenál” meglehetősen szerény. A felhasználható készítmények közül jövőre hiányozni fog már a 2020-ban kivont Envidor 240 SC mellett a Pyranica 20 WP, a Zoom 11 SC is a listáról.

A kivonások a következő években is tovább folytatódnak és kb. 3-4-szer annyi hatóanyag kerül kivonásra évente, mint amennyi új hatóanyag bevezetésre. Ennek oka, hogy egy új hatóanyag kifejlesztése 10-15 évbe telik és 2-300 millió euró költséggel jár. A növényvédő szer hatóanyagok engedélyének felülvizsgálata mellett a segédanyagok kivonása is jelentős, az elmúlt néhány évben 69 segédanyagot vontak ki az Európai Unióban. A megújított engedélyekkel rendelkező növényvédő szerek gyakran csak korlátozott felhasználási engedélyt kapnak, pl. csak zárt térben (üvegházakban) használhatók fel. Míg a növényvédő szer engedélyezés során a szigorítás jellemző, a termésnövelő anyagok engedélyezési eljárásán lazítani kíván az Unió, 2022 júliusától a termékek többsége nem lesz engedélyköteles, csak egy előírt szabványnak kell megfelelni és a minőséget csak a piacra kerülés után fogják vizsgálni szúrópróba szerűen. Ez a könnyítés utat nyithat sok nem megfelelő minőségű terméknek, megnőhet egyes termésnövelők nehézfém tartalma vagy kedvezőtlen szerves anyag tartalma, stb. A magyar állam ezt a könnyítést éppen ezért ellenzi.

Növszer_03.jpg (443 KB)

A következő öt évben kivonni tervezett növényvédő szer hatóanyag csoportok:

  1. glifozát tartalmú gyomirtók
  2. triazol típusú gombaölők nagy része

Milyen negatív hatásai lehetnek a kivonásoknak?

  1. Egyes növénykultúrákban technológiai lyukak alakulnak ki, ami azt jelenti, hogy az adott növény egyes kórokozói vagy kártevői ellen nem áll rendelkezésre hatékony védelem.
  2. Az évente felhasználható csökkentett rézadag veszélyezteti a biotermesztés növényvédelmének hatékonyságát. Az ökológiai gazdálkodásban eddig többszöri ismétléssel használták a rézkészítményeket, de a magas fémréz tartalmú készítményekkel (Bordói Por, egyes Rézoxikloridok, rézhidroxidok), 3-4 kezeléssel könnyen túlléphető az engedélyezett évi rézmennyiség.
  3. Csökken a szerrotáció lehetősége, illetve csak korlátozott a lehetősége ha nincs megfelelő számú hatóanyag egy adott növényvédelmi probléma megoldására. Ennek következtében rezisztencia léphet fel. Erre jó példa a repcetermesztésben a gyakori használat miatt kialakult piretroid rezisztencia. Almában a Szürke alma-levéltetű toleranciát mutat a hagyományos, régen használatos levéltetű irtó szerekkel szemben.
  4. Terméshozam csökkenés következhet be a nem megfelelő illetve nem eléggé hatékony növényvédő szer használat miatt.
  5. A hiány enyhítésére növekedni fog az illegális szer behozatal és használat.
  6. Az illegális behozatal megnövelheti a hamisított növényvédő szerek forgalmát.

Védekezés a káros jelenségek ellen:

Mind a szakembereknek, mind a gazdáknak újra kell gondolniuk a növényvédelmi technológiákat. Elengedhetetlen a képzés, az új információk megismerése.

Ha nem is nagy számban, de folyamatosan kerülnek forgalomba új, hatékony és a régieknél környezetbarátabb készítmények, a melyeket be lehet építeni a technológiákba.

Azolok: a lassan kivonásra kerülő azol hatóanyagú gombaölők mellett új azol termékek is megjelentek, a mefentriflukonazol hatóanyagú, kalászosokban használható Revycare, és az almában, továbbá csonthéjasokban és szőlőben is használható Revyona.

A fogyatkozó számú rézkínálatból azokat a készítményeket kell előnyben részesíteni, amelyeknek alacsony a fémréz tartalma, de ez nem megy a hatékonyság rovására. Ilyen termékek a nagyon finom szemcséket tartalmazó Bordóilé Neo, A Cuproxat, a speciális olajos adalékkal sokáig a levélen maradó Zöld Réz, továbbá a nagyon kis rézterhelést okozó Champion FL. A különböző, viszonylag kevés rezet tartalmazó növénykondícionálók nem gombaölő szerek, nem mentek át azokon a szigorú hatékonysági vizsgálatokon amelyeken a gombaölőknek át kell menniük, ezért nagy fertőzési nyomás esetén kockázatos lehet ilyen készítményekre alapozni a növényvédelmet.

A kontakt szerek kivonása csak szűkíti a választékot, de nem akadályozza meg a szerrotációt, hiszen a megmaradt hatóanyag váltogatásával megvalósítható az a 12-18 permetezés, ami a gyümölcsök között a legtöbb permetezést igénylő almában szükséges. A Delan 700 WG 3x, a Delan Pro 6x, a Buvicid K-370 SC 10x, a Polyram DF 5x, az új Vitisan SP 6x használható egy vegetációban. A fölsoroltakon kívül még rézkészítményeket is használhatunk többször is és egyes felszívódó szerek kombinációs partner nélkül, önállóan is használhatók, illetve javasoltak a gyártók által, pl. Dagonis, 3x, Faban 500 SC 4x, a Fontelis 20 SC 3x, FlintMax 3x.

Növszer_01.jpg (2.05 MB)

 

A magról kelő egy-és kétszikű gyomokat irtó Finale 14 SL–t részben helyettesítheti az almában, (meggyben szilvában, szőlőben is) használható Kabuki (piraflufen-etil)i tősarj irtásra, de a kétszikű gyomokat is elpusztítja.

Az almamoly elleni védelemben a hosszú hatástartamú tojás-és (lárvaölő) hatású készítmények elvesztése nehezíti meg a gazdák számára a védekezést. Jószerével már csak egy ilyen készítményünk maradt, a klórantraniliprol hatóanyagú Coragen 20 SC. Lárvaölő készítmények közül a méhkíméló technológiával kijuttathatók (Calypso 380 SC) kivonása kelt hiányt. Közben új lárvaölők is kerültek forgalomba, a ciántraniliprol hatóanyagú, szőlő és gyümölcs kultúrákban használható Exirel vagy a spinetoram hatóanyagú Delegate és egyre többen használják a néhány éve forgalomba került Laser Duplo-t is. Ma úgy tűnik, hogy a forgalomban lévő készítményekkel elfogadható költségen tudunk védekezni az almamoly ellen, de a faj már korábban is több kémiai készítményre rezisztenssé vált és ez az idő eljöhet megint. Tehát a jövőben a kémiai szerek mellett szükség lesz a biológiai biotechnológiai eszközök alkalmazására is az almamoly ellen, még akkor is, ha ezek az anyagok, eszközök jóval drágábbak. Vegyük figyelembe, hogy a gazdasági kártétel határa kb. 1-2%-os gyümölcsfertőzés. Ha a rezisztencia megjelenik ennél jóval nagyobb, 20-30%-os gyümölcs fertőzés is kialakulhat a hagyományos szerekkel való védekezés ellenére, míg a légtér telítéses védekezéssel, ha minden előírást betartunk 1% alatt tartható a kár mértéke. A jelenlegi védekezési technológia: tojásölő alkalmazása 1-2x, utána lárvaölők 4-5x. Egy példa a lehetséges új szemléletű technológiai változatra, ha első lépésként a rajzás megkezdése előtt diszpenzer kihelyezésével védekezünk, a lárvakelés időszakában, (ha szükséges!)valamilyen lárvaölővel, a második nemzedék idején granulovírus készítménnyel és legvégül a második nemzedék rajzásának vége felé fonálféreg készítménnyel, a mi az áttelelő lárvákat pusztítja el (Magyarországon jelenleg nem engedélyezett). Ez a módszer hatásos, környezetbarát és nem alakul ki rezisztencia ellene. A felhasznált anyagok főleg biológiai biotechnológiai eredetűek, a kémiai alkotók aránya alacsony. A nyári lárvakelés időszakában is alkalmazhatunk természetes eredetű inszekticideket, mint a Bacillus thuringiensis hatóanyagú Lepinox Plus vagy a Dipel DP és a spinozad hatóanyagú Laser Duplo, tovább növelve ezzel a biológiai eredetű készítmények arányát a védekezésben. Ha adjuvánsokat olajat, narancs terpénekt vagy mást használunk fizikai hatású anyagokat is bevonunk a védekezésbe, tovább növelve a hatásfokot. Az olaj a levegőt veszi el a tojásoktól, míg a terpén származékok kiszárítják a tojások egy részét, egyes növénykondícionálókat is alkalmazva a nyári védekezések során ki használhatjuk repellens hatásukatkomplex élettani hatásukat a védekezésben.

Növszer_04.jpg (697 KB)

Technológiai irányok:

  1. Konvencionális növényvédelem szinte csak a kémiai növényvédelem eszköztárát használó védekezési módszer, Magyarországon eltűnőben van, mivel 2023-tól mindenkinek be kell tartania az integrált növényvédelem irányelveit.
  2. Integrált növényvédelem: kiírt pályázatok alapján, többéves programok keretében, támogatással működtethetik ilyen keretek között a gazdaságukat a termelők. A növényvédőszer használat korlátozott, bizonyos növényvédő szerek használata tilos, más készítmények ismételt felhasználása meghatározott, illetve csak növényvédelmi szakember javaslatára történhet. Kémiai növényvédőszerekt csak indokolt esetben lehet alkalmazni, amit megfigyeléssel, előrejelzéssel kell alátámasztani. AZ integráltság azt jelenti, hogy a vegyszeres védekezésen kívül minden más módszert technológiát igénybe kell venni a védekezés során.
  3. Ökológiai gazdálkodás: a visszafogott szerhasználatot az jellemzi, hogy kerülik a szintetikus, felszívódó hatású készítményeket, természetes alapanyagú, illetve kontakt hatású növényvédőszereket használnak. Tápanyag utánpótlásra műtrágyák helyett organikus eredetű trágyákat használnak, korlátozott a nitrogén kijuttatás (csak szerves eredetű).

Az Európai Unió új irányelvei szerint a növényvédő szer felhasználást 2030-ig 50%-kal kellene csökkenteni a tagországoknak, a műtrágya felhasználást pedig 20%-kal. E vitatható és nehezen teljesíthető célok mellet más, könynyebben megvalósítható tervek is vannak a gazdálkodás megreformálásra Mivel a növényvédő szer felhasználás a konvencionális gazdálkodásban a legintenzívebb, ez a gazdálkodási forma jelenti a legnagyobb terhet a környezetre, ezért a hagyományos technológiával termelő gazdákat szelíd módon, támogatásokkal próbálják rávenni a kémiai anyagok, növényvédő szer és műtrágya csökkentett használatára és egyéb, a környezet terhelését csökkentő agrotechnikai műveletek alkalmazására. Ennek érdekében indul 2023-tól az Agroökológiai Alapprogram, amelyre évente lehet pályázni és a kormányzat minél nagyobb számban szeretné bevonni a gazdákat az együttműködésbe. A minimum követelményeken túlmutató, éghajlati és környezeti szempontból előnyös mezőgazdasági gyakorlatra igényelhető támogatás. A feltételek, amelyekért a támogatást lehet kapni, hasonlatosak az integrált termesztés irányelveihez, de nem azonosak és nem olyan komplexek. A sok választható intézkedés közül két pont értékűt kell betartani egy éven keresztül a támogatás elnyeréséért. A választható előírások között a talaj megőrző gazdálkodástól a beporzókat segítő növényvédelem alkalmazásáig sok feltétel szerepel. A támogatás értéke 60-80-100 000 Ft/ha-is lehet. A minél tartósabb pozitív környezeti hatás elérése érdekében akár több millió hektáros nagyságrendben is szeretnék a gazdákat bevonni ebbe a programba annak az elvnek az alapján, hogy igen nagy területen egy kis pozitív változás többet ér, mint egy kis területen elért jelentős környezeti javulás.

A gazdálkodás körülményeinek jelentős megváltozása miatt a növényvédelmi szakemberek és gazdák számára egyaránt elengedhetetlen a folyamatos szakmai fejlődés. A fejlesztések egyre inkább a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció felé fordulnak.

Folyamatosan változnak a növényvédőszerek felhasználására vonatkozó előírások. Az integrált termesztés irányelveit napjainkban lassan minden gazdálkodónak be kell tartania.

Felelősségteljesen kell dönteni a növényvédelmi technológiákról. Csak a legszükségesebb mennyiségű növényvédő szert szabad kijuttatni. Elsődlegesen nem a kémiai anyagok kijuttatásával kell kezdeni egy probléma megoldását, hanem minden más megoldási módot figyelembe kell venni a károk elhárítására. A kémiai eljárások helyett előnyben kell részesíteni a mechanikai, biológiai és egyéb megoldásokat.      Mindezek              megvalósításához érdemes a gazdáknak szakmai támogatást igénybe venni, kapcsolatot építeni szaktanácsadókkal szakmai teamekkel, specialista szakemberekkel, akiket legkönnyebben integrátorokon, regionális kereskedőkön keresztül érhetnek el.

Varga Attila
szaktanácsadó

5
megyében van telephelyünk
Agroker Nyíregyháza
A nyíregyházi székhelyű Agroker Holding Zrt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében meghatározó szereplője a mezőgazdaságot kiszolgáló kereskedelemnek.
A 70 éves múlttal rendelkező nyíregyházi székhelyű társaság egyéni vállalkozók, őstermelők, társas vállalkozások részére 5 megyében biztosítja több ezer ügyfelének széles termék- és szolgáltatási kínálatát. A társaság számos regionális telephellyel rendelkezik.
70
éves a szakmai tapasztalatunk
A nyíregyházi székhelyű Agroker Holding Zrt. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében meghatározó szereplője a mezőgazdaságot kiszolgáló kereskedelemnek.
A 70 éves múlttal rendelkező nyíregyházi székhelyű társaság egyéni vállalkozók, őstermelők, társas vállalkozások részére 5 megyében biztosítja több ezer ügyfelének széles termék- és szolgáltatási kínálatát. A társaság számos regionális telephellyel rendelkezik.
Agroker Központ
Nyíregyháza
4400 Nyíregyháza, Kinizsi u. 2.
Nyitvatartás:
Hétfőtől-csütörtökig 7.30-16.00
Péntek-Vasárnap: Zárva
Agroker országszerteAgroker országszerteAgroker
Regionális Központ Mezőtúr
5400 Mezőtúr, Miklósi u. 9.
Agroker
Regionális Központ Mezőzombor
37-es főút, 37-es km szelvény
Agroker
Regionális Központ Kisvárda
4600 Kisvárda, Török u. 11.
Agroker
Regionális Központ Fehérgyarmat
4900 Fehérgyarmat Szatmári utca 1.
Agroker
Regionális Központ Mátészalka
4700 Mátészalka, Jármi u. 57.
Agroker
Regionális Központ Nyírbátor
4300 Nyírbátor, Császári u. 81.
Agroker
Nyíregyháza
Agroker
Debrecen