A növényvédőszer-hatóanyagok szabályozása az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik. A növényvédőszer-kínálat eddig is folyamatosan változott, de az utóbbi években, amióta az unió az engedélyeztetés során áttért a kockázatalapú elemzésről a veszély- alapúra, a hatóanyag kivonások üteme felgyorsult. Az Európai Unió hatósága, az Európai Élelmiszer Biztonsági Hivatal, az EFSA, (European Food Safety Authority) tudományos alapon, a legkörültekintőbben elvégzett vizsgálatokkal ellenőrzi tíz évente az engedélyezett növényvédőszer- hatóanyagokat és csak azoknak hosszabbítja meg az engedélyét, amelyek semmilyen veszélyt nem jelentenek az emberre, az állatokra és a környezetre. Azok a készítmények, amelyeknek engedélyét nem nyújtják be felülvizsgálatra újra, illetve azok, amelyek a folyamatosan szigorodó feltételeknek nem felelnek meg, az újabb vizsgálatokon, már nem kapnak engedélyt és 6 hónap türelmi idő után kikerülnek a kereskedelmi forgalomból. A gazdálkodók rendszerint 12 hónap türelmi időt kapnak a készleteik felhasználására. Az eddig elmondottakból látszik, hogy a kivonások nem előre eltervezettek, hanem mindig a legutolsó engedélyeztetési vizsgálat eredményétől függően adják ki vagy vonják vissza a hatóanyag vagy a készítmény engedélyét. Kivételt képez ez alól, ha egy hatóanyagról vagy hatóanyagcsoportról már az engedély lejárata előtt összegyűlnek olyan információk, amelyek indokolják az engedély felfüggesztését. Minden gazdálkodónak érdeke nyomon követni a jogszabályi változásokat, nehogy olyan készítménnyel kezelje terményeit, amelynek visszavonták a felhasználási engedélyét. A tájékozódásban segítségükre van az évente megjelenő Növényvédő Szerek, Termésnövelő anyagok kiadvány vagy a NÉBIH honlapján található növényvédőszerek adatbázis, de mobil applikációk, az AgroApp és az Agromédium app segítségével is tájékozódhatnak, továbbá a növényvédő szerrel kereskedő cégek munkatársai is sok értékes információval szolgálhatnak számukra.
Miért gyorsultak fel a növényvédőszer-hatóanyag kivonások?
Az ötvenes évektől kezdve nagy számban jelentek meg a kereskedelemben szintetikusan előállított hatóanyagú növényvédő szerek. A termelésre gyakorolt kezdeti előnyök mellett azonban idő kellett ahhoz, hogy az emberre, az állatokra és a környezetre gyakorolt káros mellékhatásokat felismerjük. A kezdeti mérési ellenőrzési technikák sokat finomodtak, pontosabbá váltak az évek során, ma már pontosabban tudjuk mérni a hatóanyagmaradékok szintjét és sok ismeret halmozódott fel a környezetre kifejtett nem kívánt mellékhatásokról. A hatóanyag engedélyezések során a kockázatalapú elbírálást a veszélyalapú váltotta fel. A fogyasztók részéről nőtt az igény a biztonságosabb élelmiszer előállítás iránt, ezért a szermaradvány határértékeket is csökkenteni kellett a kezdetekhez képest. A tíz évente lefolytatott új, komplexebb engedélyezési eljárásoknak sok készítmény már nem felelt meg, illetve a gyártók be sem nyújtották egyes termékeiket újra engedélyezésre. Az új növényvédőszerek kifejlesztése és engedélyeztetése 100 millió euró nagyságú költséget jelent termékenként, ezért egyre kevesebb az új készítmény. A kivonások nagyságrendje 3-4 szerese az új készítmények megjelenésének. A növényvédőszereket részben növénykondícionálókkal, biostimulátorokkal próbálják helyettesíteni a gyártók, ám ezen készítmények növényvédelmi hatékonysága nem mindig éri el a korábban alkalmazott növényvédő szerek hatékonyságát.
Ennek a folyamatnak további következménye, hogy a gazdálkodók egyre nehezebben tudják megvédeni terményeiket, egyes kis kultúrák engedélyezett növényvédőszer nélkül maradnak, illetve technológiai lyukak alakulnak ki, egyes betegségek, kártevők elleni védelem csak alacsony hatásfokkal hajtható végre a leszűkült szerkínálattal. A hiányos szerválaszték egyes készítmények túlzott használatához vezethet. A termelők fekete technológiákkal, engedély nélküli növényvédőszer-használattal próbálkozhatnak. Növekedik az illegálisan behozott és hamisított növényvédőszerek forgalma, s ez rontja az élelmiszer-biztonságot. Az illegális növényvédőszer-behozatal csökkenti az állam adóbevételeit, a jogkövető gazdálkodókat versenyhátrányba hozza, de nagy kockázatot jelent az illegális szerhasználók számára is.
Mindezek következtében drágul a termesztés, bizonyos növények termesztése visszaesik. A kivonások következtében jelentős károk keletkezhetnek, amelyek főleg alacsony termésátlagban és minőségromlásban nyilvánulnak meg, következményként drágul az élelmiszer egy olyan időszakban, amikor az energiaárak növekedése miatt és a nemzetközi szállítási láncok széttöredezése miatt amúgy is növekedésnek indultak az árak. A végső károsult a fogyasztó, aki kénytelen a magasabb élelmiszerárakat megfizetni.
Hatóanyagok és hatóanyagcsoportok, amelyeket a közelmúltban kivontak vagy a közeljövőben kivonhatnak:
Glifozát (pl. Glialka 480 Plus) A hatóanyag elterjedt használata és jó vízoldhatósága miatt a világon mindenütt jelen van a felszíni vizekben. Észak-Amerikában - ahol a szója 94%-a, a kukorica és a gyapot 80%-a GMO-s, glifozátrezisztens fajta - mérték a legmagasabb értékeket (>1000 µg/l értékek is előfordulnak a vizsgált mintákban), de Dél-Amerikában is magas a szintje, 100-700 µg/l is lehet, míg Magyarországon, ahol nem engedélyezettek a GMO-s fajták, ez az érték 0,5-0,7 µg/l. Sajnos, mivel vízben jól oldódik, könnyen bejut az emberi szervezetbe is.
Egyes vizsgálatok szerint feltehetőleg a vegyület rákkeltő,de a vizsgálati metódus hiányosságai miatt újabb vizsgálatokra van szükség. Az endokrin rendszert is károsíthatja. Kellemetlen hír, hogy a legújabb vizsgálatok szerint a glifozát fokozza egyes baktérium fajok ellenállását az antibiotikumokkal szemben a humán gyógyászatban. Egyelőre lekerült a napirendről a közeli kivonása.
Klóracetamidok: fejlődési rendellenességeket okozhatnak, az alaklór (Lasso, Satoklór 480) engedélye már sok éve lejárt, nincs forgalomban, a metolaklór (Dual Gold 960 EC) 2024.10.31-ig rendelkezik engedéllyel.
A karboxin hatóanyagot 2019. január 1-vel kivonták, ezzel egyidejűleg a sok éven át népszerű Vitavax 2000 csávázószer engedélyét is visszavonták.
Endokrin rendszer károsító gombaölő szerek (azolok): ha a feltételezéseknek megfelelően bebizonyosodna a belső elválasztású mirigyeket károsító hatásuk, mintegy 35 terméket kellene kivonni a forgalomból. Ennek következtében leszűkülne az intenzív gabona-termesztésben használható készítmények választéka, ami végül a rezisztencia megjelenéséhez és a termésátlagok csökkenéséhez vezetne. Romlana az élelmiszerbiztonság és az európai országok export piacokat veszítenének.
A kivonási folyamat már megkezdődött, a ciprokonazol engedélyének 2021.05.31-i visszavonásával mintegy tíz kereskedelmi készítmény érvényessége járt le, pl. Amistar Xtra. A miklobutanil hatóanyag engedélyének lejártával 4 készítmény került ki a forgalomból, pl. Systhane 20 EW.
Szintetikus piretroidok (cihalotrin, cipermetrin, deltametrin, permetrin, stb): sejtszignalizációs folyamatokba avatkoznak be, férfiak termékenységi problémáit idézhetik elő és károsíthatják az endokrin rendszert (hormonfunkciók). A hatóanyagcsoport egyes tagjai engedélyezettek az EU-ban, pl. a cipermetrin hatóanyagú Sherpa 100 EC, a deltamerin hatóanyagú Decis Mega, stb.
Az alfa-cipermetrin hatóanyagú Killer 10 EC engedélyét 2021 év végén visszavonták, a Penge 10 EC engedélye 2022.12.31-ig érvényes. További 10 cipermetrin hatóanyagú inszekticid engedélyének megújítását nem javasolja az EFSA.
Neonikotinoid csávázószerek (klotianidin, pl. Poncho FS 600, imidakloprid, pl. Gaucho 600 FS, tiametoxam, pl. Cruiser 350 FS): károsan hatnak az idegrendszer fejlődésére és feltételezhető, hogy a háziméhekre is mérgezőek. Az Európai Unióban két évre felfüggesztették használatukat. A magyar kormányzat ellenezte a felfüggesztést, mivel hazánkban nem tapasztaltak jelentős mértékű méhpusztulást használatuk során a kukorica, napraforgó, repce, szója és egyéb kultúrákban. A vetőgépeken a leporzás vetőágyba való levezetése megoldott és a növényvédelmi munkák hatósági ellenőrzés is alapos. Hiányuk különösen a vetőmagtermesztésben nehezíti meg a védekezést a rovar kártevők ellen.
A mankoceb az 1934-es megjelenése óta az egyik legnagyobb mennyiségben használatos gombaölőszerré vált Magyarországon és az unió tagországaiban. A lisztharmat kivételével peronoszpóra, varasodás és többféle foltbetegség ellen is alkalmazták. Engedélyének 2021.07.04-es visszavonásával mintegy 40 gombaölő szer került ki a hazai használatból, nagy űrt hagyva maguk után. A mankocebről az EFCA 2019-ben megállapította, hogy az emberi egészségre károsító hatású lehet, módosítja a pajzsmirigy működését és rákkeltő lehet, ezért az Európai Vegyianyag Ügynökség a reprodukciót károsító és teratogén hatású vegyületek közé sorolta, majd az Európai Bizottság javaslatára az engedélyét visszavonták.
A famoxadon hatóanyag kivonásával két kereskedelmi terméket veszítettünk a burgonya fitoftóra és a szőlő peronoszpóra elleni eszköztárból, az Equation Contact, és aTanos 50 DF gombaölőket.
A flutriafol hatóanyag széles hatásspektrumú gombaölő csávázószerként volt használatos, Celest Multi néven, engedélyét 2021-ben visszavonták.
2021-be vonták vissza az atkaölő hatású etoxazol (Zoom 11 SC) hatóanyagot és ezzel tovább csökkent az eddig is hiányos atkaölőszer-választék.
Az azimszulfuron (Gulliver 50 PX) gyomirtószer hatóanyag engedélyét 2021-ben visszavonták, de a felhasználóknak 2023.06.30-ig türelmi időt biztosítanak a készletek felhasználására.
Az Európai Bizottság nagy számban vonta vissza gyomirtó hatóanyagok engedélyét is. 2021-ben lejárt az érvényességi ideje a bromoxinil hatóanyagnak és emiatt 9 gyomirtó szer került ki az engedélyezett listáról, pl. Bromotril 25 EC, Pardner, stb.
Felülvizsgálat alá került hatóanyagok:
A felülvizsgálíqat alá került hatóanyagok rendelkeznek engedéllyel, a pozitív listán maradásuk vagy lekerülésük az újraengedélyezési eljárás eredményétől függ.
A peronoszpóra és fitoftóra ellen alkalmazott valifenát hatóanyag kedvezőtlen elbírálása esetén 4 gombaölőszer kerül ki a használatból, köztük pl. a Valis F.
Az imazalilt tartalmazó, gombaölő csávázószerek, pl. Conima, Orius 5 FS, Rancona-i Mix jövőbeni újra engedélyezése a következő években lezajló hatóanyag felülvizsgálat eredményétől függ.
A priofenon hatóanyag szőlő és kalászos kultúrákban használatos lisztharmat elleni gombaölő, a hatóanyagot 5 kereskedelmi készítmény tartalmazza, köztük pl. a Kusabi és a Property 180 SC, melyeknek 2025-ig van engedélyük, további sorsuk a felülvizsgálat eredményétől függ.
A spinetoram hatóanyagú Delegate 250 EW rovar- és atkaölő 2025.11.30-ig rendelkezik engedéllyel, további használatáról a felülvizsgálat után döntenek.
Az emamektin rovar-és atkaölő hatóanyag 3 kereskedelmi készítményben található meg, az Affirm 2023.05.31-ig, az Affirm Opti 2025.04.30-ig, a Revive II 2025.11.30-ig rendelkezik érvényes engedéllyel, további forgalmazhatóságuk a felülvizsgálattól függ.
A klorantraniliprol hatóanyagú rovar-és atkaölők felülvizsgálata 5 készítményt érint, köztük pl. a Coragen 20 SC-t, amelynek még 2026.11.30-ig és a Voliam Targo-t, amelynek 2026.09.30-ig van engedélye.
A teflutrin rovarölő hatású, csávázásra és talajfertőtlenítésre használt hatóanyag felülvizsgálat alá került és kedvezőtlen döntés esetén ezzel mintegy 11 készítmény, pl. a jól ismert Force 1,5 G is kikerülhet a használatból 2023.09.19. után.
A tienkarbazon gyomirtó szer hatóanyag-felülvizsgálata 7 gyomirtó szer további forgalmazását érinti néhány éven belül, köztük az Adengo, Capreno, Monsoon Active, Huszár Aktív, Mester Power, stb. készítményeket.
A pendimetalin hatóanyag 1-3 éven belül esedékes felülvizsgálata 11 kalászosban, kukoricában , napraforgóban, és sok más kultúrában (magról kelő egyszikűek és néhány kétszikű gyom ellen) használható gyomirtó szer, pl. a Stomp 400 SC és Wing-P engedélyezését érintheti.
Az aminopiralid kalászos és repce gyomirtószerek hatóanyaga és a következő 1-2 évben elvégzett felülvizsgálatától függ 8 gyomirtó szer, köztük pl. a Genius WG, Ikarus, Mustang Forte további engedélyezése.
A fluropixir hatóanyag felülvizsgálata 18 kereskedelmi készítmény további használatban maradását döntheti el, köztük a Colombus EC, Starane Forte 333 EC, Tomigan 250 EC, stb gyomirtókét.
Megújításra nem javasolt hatóanyagok:
Az abamektin gyümölcs, szőlő, dísznövény és kukorica kultúrákban alkalmazott atka és rovarölő, a hatóanyagot 9 kereskedelmi termék tartalmazza, pl. a Vertimec Pro, engedélye 2023.04.30-ig, a Voliam Targo,engedélye
2026.09.30-ig érvényes, stb.
A Cipermetrin kalászosok, repce, paprika, paradicsom, alma szőlő, stb. kultúrákban levéltetvek, bogarak, molyok ellen alkalmazott rovarölő: a hatóanyagot 11 kereskedelmi termék , köztük pl. a Cyperkill 25 EC, (engedélye
2027.10.31-ig érvényes) vagy a Sherpa 100 EC, (engedélye 2023.10.31-ig érvényes) tartalmazza.
Az indoxakarb gyümölcsmolyok, bagolylepkék, kukorcabogár, stb. ellen alkalmazott rovarölő alma, szőlő, kukorica, repce kultúrákban, 4 inszekticid hatóanyaga, pl. Avaunt 150 EC, Steward 30 DF, melyeknek engedélye 2022.03.19-el lejárt.
A szulfoxaflor rovarölő hatóanyag levéltetvek és üvegházi molytetű ellen engedélyezett kalászosokban, üvegházi zöldség kultúrákban és dísznövényekben. Kereskedelmi készítményei közül a Closer 120 SC 2026.08.18-ig, a Transform 500 WG 2026.11.30-ig rendelkezik engedéllyel.
A foszmet rovarölő, az Imidan 50 WP hatóanyaga, repcefénybogár, repcebolha, repcedarázs elleni védelemre javasolt, de engedélye 2022-05.01-el lejárt.
A kivonásra kerülő készítmények nagy részénél fennáll a gyanú vagy bizonyított, hogy az endokrin rendszert károsítják. Egyes hatóanyagok rákkeltő, teratogén, karcinogén hatással is rendelkezhetnek. Míg azonban a rákkeltő hatáshoz viszonylag nagy mennyiségű szermaradéknak kell bejutni az emberi vagy állati szervezetbe, addig az endokrin hatás kiváltásához, a belső elválasztású mirigyek aktivitásának befolyásolásához, a hormon aktivitás megzavarásához a gyanú szerint nagyon kis dózisok is elegendőek. A vizsgálati módszerek érzékenységének javításával, nagyszámú kísérlettel és egyéb tapasztalatok összegyűjtésével egyre inkább lehetővé válik ezeknek a bonyolult összefüggéseknek a vizsgálata. Ezért az újabb engedélyezési eljárásoknál olyan hatóanyagok is fennakadhatnak a rostán, amelyek korábban megfeleltek az elvárásoknak.
Az ötvenes években a klórozott szénhidrogén hatóanyagú rovarölők DDT, Lindán)a technológiai csúcsot jelentették és biztonságossá tették a mezőgazdasági termelést. Felhasználási tapasztalatok és korszerű vizsgálati módszerek híján csak évek múlva derült ki, hogy igen veszélyesnek számító, perzisztens, POP-tartalmú, a környezetben tartósan fennmaradó szerves szennyező anyagokról van szó. A világon elsőként, 1968-ban Magyarország tiltotta be a az említett csoportba tartozó DDTalkalmazását. A DDT példája arra int bennünket, hogy a kellő ismeretek hiányában, rövid távú gazdasági előnyök miatt alkalmazott növényvédő szerek egészség vagy környezetet károsító hatásai sokszor csak késleltetve jelentkeznek, ezért, ha kétségek merülnek föl egy hatóanyag vagy készítmény környezetre gyakorolt káros hatásaival kapcsolatban, akkor indokolt végleg kivonni a használatból vagy a biztonságos használatot igazoló vizsgálatok elvégzéséig felfüggeszteni a használatát.
Nincs okunk kételkedni abban, hogy a kivonások vagy a kivonási javaslatok az európai állampolgárok, fogyasztók és a környezet megóvásának érdekében történnek. Azonban egyes termékek kivonása, mint ahogy már korábban utaltunk rá, még nagyobb károkat idézhet elő, mint a termék további használata.
A sokféle hatás közül még kiemelhető, hogy a kivonások következtében növekszik a hamisított és illegális termékbehozatal, továbbá az unión kívülről származó, kevésbé ellenőrzött növényvédelmi technológiával előállított élelmiszerbehozatal.
A termelők a nagyszámú növényvédőszer-kivonás miatt úgy érzik, eszközök nélkül maradnak a növényvédelmi problémákkal szemben. Ráadásul az Európai Unió új programja, az Európai Zöld megállapodás (European GreenDeal) és legfontosabb stratégiája, a Termőföldtől Az Asztalig stratégia (Farm to Fork Strategy) keretében 2030-ig a felére kellene csökkenteni a növényvédőszer-felhasználást. A szerkivonások és a növényvédőszer-felhasználás csökkentése a stratégiai célok elérését talán elősegítheti, ugyanakkor a termésátlagok csökkenésével bevételcsökkenéssel és export piacok elvesztésével járhat. Ennek terheit a gazdálkodók egyedül nem viselhetik, ezért végül az európai polgárok, a fogyasztók fogják megfizetni a magasabb élelmiszerárakban.
Mint látjuk, az egyes hatóanyagokra vonatkozó engedélyek és kivonási határozatok, felfüggesztések, korlátozások és tiltások sokféle ismeret és vizsgálat eredőjeként jönnek létre, a döntés kényes egyensúlyon nyugszik, nem egyszer a szakmai döntésen túl végül társadalmi nyomásra politikai döntés is születhet. Vannak országok, ahol progresszívabban állnak hozzá a döntéshozók és szorgalmazzák a kivonásokat, más országok, köztük Magyarország is inkább a lassúbb váltásban érdekeltek, és felmentést, halasztást kérnek egyes készítmények további használatára.
A fennálló helyzetben a termelők úgy folytathatnak hatékony termelést, hogy nemcsak a kémiai növényvédelemre támaszkodnak, hanem integrált növényvédelmet folytatnak, amelynek során minden más eszközzel, termőhelyhez illeszkedő fajtahasználattal, agrotechnikai biológiai és biotechnológiai védelemmel, kevésbé mérgező készítmények használatával, okszerű növénytáplálással próbálják hatékonyabbá tenni a növényvédelmi technológiájukat.
Varga Attila
növényvédő mérnök, szaktanácsadó
